A nevem Pintér Bianka, a 16. életévemet töltöttem be
nemrégiben. Dávid, a bátyám, az a személy az életemben, akire majdnem mindig
minden körülmények között számíthatok. Mondhatni ő az én bal felem. Ha valaki
megkérdezné tőlem, hogy milyen három szóval tudnám leírni őt, a követketkező
szavakat mondanám: vicces, megértő, barátságos.
Ő a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában tanul. Sok
jót hallottam tőle a suliról, és a pozitív visszajelzésekből ítélve jó helyre
adtam be a jelentkezésem. A felvételim jól sikerült, néhány tényezőt
leszámítva, szeptemberben viszont én is belekóstolhatok a gimis életbe. Ő az
utolsó előtti évét tölti ebben az iskolában, míg én a gólyák osztályát fogom
erősíteni. Színész vagy zenész szeretnék lenni , valójában minkét foglalkozás
érdekel. A zene a mindenem. Több lehetőség is van itt továbbtanulás szempontából,
bő a választék minden szempontból, s mindenki megtalálja a hozzá való szakmát,
érdeklődési kört amiben tehetségesnek vélheti magát. A testvérem edző szeretne
lenni, ezért is választotta ezt az iskolát, hogy az álmát valóra tudja váltani.
Gyakran vesz részt megfigyelőként kisebb meccseken , mivel fejleszteni szeretné
ismereteit.
Nagyon szeretek gitározni, a testvérem tanított meg még
kiskoromban, amiben ő már eléggé profi. Régebben könyvekből tanulta meg az alap
dolgokat, később zenesuliba is járt az iskola mellett, de ahogy egyre idősebb
lett, a hozzáállása is megváltozott a zenéhez.
Már csak hobbinak tartja a gitározást, itt-ott segít nekem,
hogy képességeimet jobban tudjam fejleszteni. Van egy kiskutyánk Tobi, akit
nagyon szeretünk, egy éve lett a kis családunk tagja, a közeli
állatkereskedésben szereztük. Olykor nagyon csintalan, a cipőket jobbnak látjuk elszúrni előle. Anyuékkal
élünk, a jövőbeli terveinkről még nem sok mindent tudunk mondani, meglátjuk
hogy mit hoz számunkra a jövő. Pár nap múlva kezdődik a gólyatábor, lassan neki
láthatok a pakolásnak.
Eddig nem sok barátom volt akiknek bizalmat szavaztam, akik
voltak a múltban azok csúnyán elhitették velem, hogy mindig mellettem lesznek
és számíthatok rájuk, de egy nap elteltével minden megváltozott, nevetség
tárgyává tettek. És most hol vannak ők?
A remény tűze ég bennem, hogy rátalálok olyan emberekre, akik nem ítélnek el a
tetteim miatt amiket a múltamban követtem el és nem fognak ítélkezni a külsőm
alapján. Reméljük a jobbakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése